Véleményem szerint egy ügyvédnek számos készség mellett kiemelkedő kommunikációs képességgel is rendelkeznie kell. Nagyon ritka, amikor úgy keres meg minket egy ügyfél, hogy minden kérdésben megállapodott a másik féllel, amit csak ingatlan adásvételi szerződés formájába kell öntenünk, és a jogügylet problémamentesen végbe is megy.
Egy egy vagy két oldalas ingatlan adásvételi szerződés is alkalmas lehet arra, hogy a tulajdonjog átvezetésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásban. Számunkra azonban fontos, hogy ügyfeleinkkel a lehető legtöbb kérdést átbeszéljük. Továbbá az is, hogy ezeket rögzítsük a szerződésben, ne pusztán utaljunk arra, hogy a nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, mivel ez egy jogi képzettséggel nem rendelkező embernek nem sok segítséget nyújt.
Jelen bejegyzésemben összegyűjtöm a legfontosabb ingatlan adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos kérdéseket. Ezzel irodánk segítséget kíván nyújtani mind az eladóknak, mind a vevőknek, hogy tisztában legyenek azzal, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár egy adásvételi szerződés, valamint, hogy mikre figyeljenek fokozottan.
1. Az ingatlan jogi helyzete
Vevői oldalról fontos, hogy mielőtt pénzátadásra kerülne sor – bármilyen jogcímen -, lehetőség legyen az ingatlan tulajdoni lapjának megtekintésére. Az ingatlan-nyilvántartásban rögzített adatok, melyekről egy tulajdoni lappal lehet megbizonyosodni, elegendőek ahhoz, hogy a vevő jogi védelemben részesüljön. Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, ezért aki annak tartalmában bízva jóhiszeműen szerez tulajdonjogot, főszabály szerint védettséget élvez az utólag az ingatlanra bármilyen jogcímen igényt bejelentő személyekkel szemben.ű
2. Foglaló vagy előleg és mikor?
Számos esetben már az adásvételi szerződés megkötése előtt átadásra kerül bizonyos összeg, annak érdekében, hogy az eladó a vevőnek adja el az ingatlant, és ne egy későbbi, akár magasabb vételárat ígérő érdeklődőnek. Az előleg az elállással visszajár a vevő részére, azonban a foglalónak szankcionálós jellege van. Mindebből adódóan az ingatlan adásvételi szerződés meghiúsulásáért felelős fél a foglalót elveszíti, vagy a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Kiemelendő, hogy jelenleg a foglaló teljes összegét nem kötelező legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásakor átadni. Tehát a szerződéskötést követően elindított banki átutalással teljesített, vagy egyéb feltételhez kötötten – akár készpénzben, akár banki átutalással – megfizetett vételárrészlet is minősülhet foglalónak, mely általában a vételár 10%-a szokott lenni. A foglalónak mindössze az a kritériuma, hogy az ekként átadott pénzösszeget a felek foglalónak minősítsék és azt eladó részére vevő át is adja. Az ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor célszerű a teljes foglaló átadása az eladó részére, azonban a felek egy előszerződésben vagy vételi ajánlatban már rögzíthetik a foglaló teljes összegének mértékét. Fontos tudni, hogy a már aláírt szerződés köti a feleket, az attól – amennyiben a szerződésben kifejezetten nem kerül rögzítésre az elállás lehetősége – történő elállás szankciója túlnyúlhat a foglaló elvesztésén vagy visszaadásán.
3. Lehet vásárolni terhelt ingatlant?
Lehet, azonban itt kiemelten fontos a körültekintő utánajárás a terhekkel kapcsolatban, az első vételárrészlet megfizetése előtt. Általában jelzálogjoggal, végrehajtási joggal, vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szoktak vásárolni, melyekhez tartozhat elidegenítési és terhelési tilalom is. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a teher jogosultjának írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet eladni az ingatlant.
A gyakorlatban általában az eladók az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére a terhek jogosultjától kérnek egy hivatalos igazolást. Ebben rögzítésre kerül, hogy milyen összeg teljesítése esetén bocsátja ki a terhek törléséhez hozzájáruló nyilatkozatát a jogosult. Ennek megfizetése történhet oly módon, hogy az eladók tehermentesítik az ingatlant. Lehetőség van arra is, hogy a vevők közvetlenül a teher jogosultjának fizetik meg az igazolásban megjelölt összeget, amelyet az eladó vételárrészletnek és saját kezéhez történő teljesítésnek ismer el.
Ha a terhek törléséhez szükséges összeg magasabb, mint az ingatlan vételára, akkor javasolt, hogy az eladó kezdje el a tehermentesítést, ezt követően utaljon a vevő a terhek jogosultjának. Ez azért fontos, hogy amennyiben akár a teljes vételár ily módon kerül megfizetésre, akkor se maradjon teher az ingatlanon, és a vevő tulajdonába kerülhessen az ingatlan. Ha banki hitel kerül felvételre a vevők részéről, abból is lehetőség van a tehermentesítésre.
4. Mennyi időn belül kell a teljes vételárat megfizetni?
Erre a felek megállapodása az irányadó. Célszerű a legkésőbbi időpontokat rögzíteni a szerződésben, hiszen késedelem esetén a vevőt szankció terhelheti. Ha banki hitelből kerül kiegyenlítésre az utolsó vételárrészlet, az is fontos, hogy a bank csak a szerződésben meghatározott időpontig utalja át a kölcsönt. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor vagy módosítani kell a szerződést vagy a feleknek kell külön nyilatkozatot aláírni a hitelintézetben.
Egy másik lényeges kérdés, hogy tulajdonjog függőben tartásával kötött adásvételről, vagy tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzésével kötött adásvételről van-e szó. A függőben tartással kötött szereződésnél fontos, hogy az ingatlan adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtásától kezdődően 6 hónap áll rendelkezésre, hogy a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat is benyújtásra kerüljön. Amennyiben ez nem történik meg, akkor törlésre kerül a vevők tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme. Használt lakásvásárlás esetén a hitelintézetek is csak függőben tartásos adásvételi szerződést fogadnak el.
5. Birtokba bocsátás menete és felek kötelezettségei
Rögzíteni kell az adásvételi szerződésben, hogy legkésőbb mely időpontig köteles az eladó a vevő birtokába bocsátani az ingatlant, és célszerű ehhez egy napi kötbért tűzni. Azaz meg kell jelölni egy összeget, hogy késedelmes naponként mennyit köteles az eladó megfizetni a vevő részére. A felek a birtokba bocsátáskor egy jegyzőkönyvet vesznek fel, melynek kötelező tartalmi eleme, hogy rögzítésre kerüljön benne a birtokba bocsátás ténye, illetve, hogy felek rögzítsék a közüzemi mérőórák állását. Az eladó általában a birtokba bocsátás időpontjáig kéri ki a szolgáltatóktól az igazolásokat, mely tanúsítja, hogy minden költség megfizetésre került az ingatlannal kapcsolatban, továbbá, hogy azt semmilyen egyéb tartozás nem terheli.
6. Ki milyen költségeket visel egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatban?
A vevő szokta viselni az ügyvédi munkadíjat, az ingatlan adásvételi szerződés napján lekért tulajdoni lap díját, valamint a földhivatali tulajdonjog bejegyzési eljárással kapcsolatosan felmerülő költségeket. Az eladó szokta viselni a tehermentesítéssel felmerülő költségeket, pl. annak földhivatali díját.
7. Személyi jövedelemadó és illetékfizetés
Az eladónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet egy ingatlan adásvételi szerződés kapcsán, ha az ingatlant a szerzés évét követő 5 éven belül adja el. A vevőnek pedig illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet, ha nem tud kedvezménnyel élni vagy mentességet kérelmezni.
8. Milyen okiratok és egyéb anyagok kellenek egy ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez?
Szükséges az ingatlan tulajdoni lapja, melyet az okiratszerkesztő ügyvéd kér le elektronikusan a szerződéskötés napján. Ezen felül szükséges még a felek személyazonosítására szolgáló igazolvány, mely lehet személyigazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, illetve a lakcímkártyájuk és az adóigazolványuk. Ha az ingatlan társasházi lakás, akkor kérni szoktuk az eladót, hogy hozza magával a szerződéskötésre a társasház hatályos alapító okiratát, vagy elektronikus úton küldje meg azt részünkre. Ez azért fontos, hogy ellenőrizni tudjuk azt, hogy a tulajdonostársak javára elővásárlási jog alapítására nem került sor az alapító okiratban. Lakóingatlanok esetében szükséges még energetikai tanúsítvány beszerzése is, amelyet az eladónak át kell adnia a vevő részére, az ügyvédnek pedig rögzítenie kell ennek szám a szerződésben. Ha az ingatlan nem kizárólag az eladók tulajdonában van, akkor – általában kisebb létszámú tulajdonostársak esetében – szükség van még elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatokra is, vagy a tulajdonostársak javára küldött levélre, és annak kézbesítését igazoló tértivevényére is.
9. Felek (eladó/vevő) helyett más is aláírhatja az ingatlan adásvételi szerződést? Hogyan?
Nem kötelező, hogy az eladó vagy a vevő személyesen írja alá az ingatlan adásvételi szerződést, a felek helyett meghatalmazott is eljárhat és aláírhat. Fontos azonban, hogy a meghatalmazásnak olyan okirati formában kell készülnie, mint amilyenben az adásvételi szerződés. Példának okáért egy két tanú jelenlétében aláírt meghatalmazás nem lesz megfelelő arra, hogy valamelyik felet meghatalmazott képviselje a szerződés megkötésekor. Általában ez akkor szokott előfordulni, ha az adott fél külföldön vagy vidéken tartózkodik, és ott ügyvéd előtt – vagy külföldön konzulátuson – meghatalmazást ír alá, melyet eredetben eljuttat a szerződéskötésre.
10. Hogyan kell eljárni, ha nem eladó kizárólagos tulajdona az ingatlan?
Ilyen esetben a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Erről vagy értesíteni kell őket már a szerződés megkötése előtt, vagy arra is lehetőség van, hogy a szerződés aláírását követően – de még a teljes vételár megfizetését és a tulajdonjog bejegyzését megelőzően – legyenek tájékoztatva. Ez utóbbi történhet oly módon is, hogy egy levél mellett a szerződés másolati példánya kerül megküldésre részükre.
Ha azonban több tulajdonostárs van, és az eladó az egyik tulajdonostársnak kívánja értékesíteni az ingatlant olyannal szemben, akinek törvényes elővásárlási joga van, akkor őt nem kell tájékoztatnia. Ezen esetben az a lényeges, hogy egy már meglévő tulajdonostárs vásárolja meg az eladó tulajdonát.
Előfordulhat olyan eset is, melynél ezen tájékoztatás a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyenkor kérelmezni lehet a földhivatalnál, hogy tekintsenek el az elővásárlási joggal kapcsolatos ajánlat közlésétől. Fentiek a leggyakrabban előforduló esetkörök, de alapulhat még elővásárlási jog az ingatlan besorolásán, vagy szerződéssel alapított elővásárlási jogon is.
Készítette: Berecz Adrienn
Kérdése van?
Szimpatikus Önnek ez az iroda?
Ajánlatkéréshez és tanácsadásért vegye fel velünk a kapcsolatot!
Elővásárlási jog kérdései az adásvételi szerződés kapcsán – 1. rész
Az elővásárlási jog kérdésköre több esetben is előkerül az adásvételi szerződés kapcsán, ezért minden leendő ingatlan vásárlónak, vevőnek érdemes tudni néhány alapvető információt az adásvétel e különös neméről. Elővásárlási jog sorrendje, avagy ki előz meg kit? Az...
Az ingatlan ajándékozási illeték és az ajándékozás adója
Gyakran kapok olyan kérdéseket ügyfeleimtől, hogy milyen következményekkel jár ingatlan ajándékozás, mekkora az ingatlan ajándékozási illeték mértéke, és milyen személyi jövedelemadó vonzatai.